18 bírósági beszélgetés, amit nem lehet nevetés nélkül kibírni
A bírósági tárgyalóterem szavak hallatán általában senkinek sem a vidám és felhőtlen hangulat, vagy éppen vicces pillanatok jutnak az eszébe, függetlenül attól, hogy részt kellett-e már vennie valamilyen tárgyaláson, vagy sem. Pedig olykor igazán komikus helyzeteknek is a helyszíne lehet egy bírósági tárgyalóterem. Ebben a cikkben olyan párbeszédeket mutatunk nektek a felperesek, ügyvédek, tanúk és ügyészek között, amiket lehetetlen röhögés nélkül kibírni. Meglepődnénk, ha éppen tárgyalást vezető bíróknak sikerült volna. Charles M. Sevilla könyvében kizárólag ilyen szituációkról olvashatunk, amiből most mi is kiemeltük a legjobbakat. Olvassunk és nevessünk hát akkor egy jót 😀
11.
Ügyész: Emlékszik az időpontra, amikor megvizsgálta a testet?
Tanú: A boncolás kb. 20:30-kor kezdődött.
Ügyész: És Denton úr halott volt a boncolás megkezdésekor?
Tanú: Ha nem, mire befejeztem, biztos.
12.
Ügyvéd: Van gyermeke vagy valami ehhez hasonló?
13.
Ügyvéd: Ez ugyanaz az orr, amit már gyerekmekkorában is eltört egyszer?
Tanú: Tudja, nekem csak egy van.
14.
Ügyvéd: Trooper, amikor megállította az alperest, akkor a megkülönbözető piros-kék fénye villogott
Tanú: Igen.
Ügyvéd: Az alperes mondott valamit, amikor kiszállt az autójából?
Tanú: Igen, uram.
Ügyvéd: Mit mondott?
Tanú: “Ez most melyik diszkó?”
15.
Ügyvéd: Milyen messze voltak egymástól a járművek az ütközéskor?
16.
Ügyvéd: Maga szerint, mégis mi állhat annak útjába, hogy a vád gyilkossági kísérletről gyilkosságra súlyosbodjon?
Tanú: Hogy az áldozat él.
17.
Ügyvéd: Egészen addig ott volt, amíg el nem ment, igaz?
18.
Ügyész: Mennyi idős a fia, aki önnel él?
Tanú: Harmincnyolc vagy harmincöt, nem emlékszem, melyik.
Ügyész: Mióta él önnel?
Tanú: Negyvenöt éve.